Megvettük a villanypásztort. Az interneten rendeltük meg. Postán érkezett, és van rá garancia, nem volt drága, és igen, működik. :)
Villanypásztorról több hasznos információt olvashattok itt
Megmutatom milyen módszereket használtunk a zsinór rögzítésére/szigetelésére:
Oszlopnak párnafát használtunk (bár volt ahol adott volt az oszlop vagy egy fa), szigetelésnek többek között félbehajtott slagdarabot.
Több helyen feszítésnek a Villany Puli elnevezésű, (szerintem) szupi találmányt használtuk.
A kapu, pedig egy pvc-csőből, és két csavarból áll össze. Ennél jobb megoldást is láttam, de ez volt kéznél, és valljuk be, elég jó lett. Fél kézzel is fel tudom rakni, nem nehéz nyitni zárni. :)
A kecskék hamar megszokták hogy jobb ha távol maradnak attól a csúnya narancssárga madzagtól, és megtanulták tisztelni; mert ha kikapcsolom a villanypásztort sem jönnek ki (bár jobb a békesség, nem kockáztatok...)
A karámot két részre osztottuk, így a csapat külön tud lenni, és nem kell megkötnöm a bakkecskét sem. Mindig azon az oldalon lesz, ahol nem tud nekem soron kívüli gidákat csinálni, és majd azok a kecskék lesznek mellé berakva akik pároztathatóak vagy levágni való bakok stb.
A kacsákat annyira hatotta meg a villanypásztor, hogy nekifutásból szaladnak át a zsinór alatt :D Tudják hogy fáj, de megpróbálnak gyorsan túl lenni rajta, és valljuk be, néha sikerül is nekik a két impulzus közötti idő alatt kislisszanni...
A jó hír viszont, az hogy a róka nem vitt el semmit mióta villanypásztoron belül van mindenki éjszakánként.
Szép Napot a Kedves Olvasónak! :)
Ha megvan a tanya, akkor kezdődik csak a neheze. De hogy is kezdjünk neki?
Az első lépés amit szerintem meg kell tegyünk (és már félig-meddig meg is tettük ha az előző tanácsaimat követtük), hogy elgondolkozunk rajta hogy mit is szeretnénk pontosan csinálni az első években a tanyán? Milyen állatokat szeretnénk tartani, és milyen növényeket szeretnénk ültetni/vetni (de főleg az évelő növényekre gondolok amiknek állandó helye lesz).
Ha ezzel megvagyunk (akár le is írhatjuk egy füzetbe amit később is elő vehetünk más dolgok miatt is), akkor jön a második nagy feladatunk; Fel kell mérjük a tanya adottságait. Milyen épületek, milyen növények találhatók rajta? Mekkora, hogyan helyezkedik el a nap járásához viszonyítva stb. Ha ezzel is megvagyunk akkor a két listát vessük össze. Meg kell tervezzük hogy mi hol lesz, melyik épület mire alkalmas, mit kell építeni, mit kell felújítani, hol lesz a gyümölcsös, a kert... Ha mindent jól átgondoltunk akkor javaslom csináljunk egy térkép vázlatot a tanyánkról, és egy másikat a tervezett kinézetéről. Persze szerintem biztosan fog ez még változni, mert sok mindenre csak később jön rá az ember. Viszont kell hogy legyen egy kiindulópont, és könnyebb lesz elindulni ha már látjuk a célt. :)
Ahhoz hogy minél pontosabb képet kapjunk, persze utána kell nézzünk dolgoknak. A tervezett növények/állatok igényeinek. Szakirodalomból, és mások tapasztalataiból meríthetünk. Az interneten kívül én ajánlom a KHO könyveket. Nem mai darabok, de szerintem nagyon hasznosak.
Ha már mindent tudunk amire a kezdéshez szükségünk van, akkor elkezdhetünk utána nézni hogy mit honnan tudunk beszerezni, és mennyiért. Onnantól csak rajtunk múlik hogy milyen sorrendben haladunk.
Szép Napot Kedves Olvasónak! :)
Most megpróbálom össze szedni, hogy miken kell elgondolkodni annak, aki tanyát szeretne vásárolni;
1. Ha van gyermekünk, érdemes megtudni mekkora távolságra van az óvoda/iskola, és el kell gondolkodni rajta, hogyan fognak az intézménybe eljutni. Sok tanya valóban az világvége hangulatot keltheti, mert még a busz sem jár, homok/földút van csak, közvilágítás sincs stb. Mindenkinek magának kell eldönteni hogy neki ezek problémát jelentenek-e vagy sem. Pl ha van autó, valószínűleg nem, bár anélkül is lehet csinálni, de a legtöbben nem bírják, és elvéreznek az örökös cipekedésben, sétában, homokon biciklizésben (vagy a bicikli tolásában mert lehetetlen biciklizni a nyári porhomokon...)
2. Folytatva a gondolatmenetet; Hol van a bolt, és milyen drága, milyen kínálattal stb. Nyilván egyből nem fogunk mindent magunknak megtermelni, sőt. Fontos hogy tisztába legyünk vele, mekkora távolságból kell majd hazahordjuk a háztartásban szükséges dolgokat a boltból, itt sem mindegy hogy gyalog, biciklivel, vagy autóval, és azt is át kell gondoljuk hogy mindezt a gyerekek társaságában, vagy amíg ők oviba/suliba vannak hogy ne kelljen még őket is cipelni, és hogy mindezt megjárjuk-e időben meg bírjuk-e a távolságot. (Ha nem vagyunk magunkkal tisztában, próbáljuk ki magunkat pár hosszú sétában, vagy biciklitúrában, és számoljunk rá hogyha ezt napi szinten kell bírnunk, az sokkal kimerítőbb, bár bele lehet edződni) Főleg ha egyedül vagyunk, és nincs aki segítsen, akivel megoszthatnánk a feladatokat.
Ha már megvan a környék, akkor jöhet maga a tanya kiválasztása;
3. Mekkora terület legyen? Na ez elég nehéz kérdés, főleg annak aki tapasztalatlan tanyasi életben. Elég nagynak kell lennie, de nem túl nagynak. Akkorának kell lennie, hogy pár éven belül szépen fejlődve se nőjük ki, de figyelnünk kell arra is, hogy csak akkora legyen a terület, amit rendben tudunk tartani. Főleg a földtörvény miatt, mert ha a területen meg van jelölve termelési ág, akkor büntetnek ha nincs művelve a terület. (Legalábbis idén ingyenes az átminősítés hogy kiessen a terület a törvény alól, de jövő évtől ellenőriznek, és büntetnek. Ha érdekelnek a részletek, szívesen adok erről felvilágosítást, de most nem térek ki rá).
Tehát ki kell találjuk úgy nagy vonalakban, hogy mikkel szeretnénk foglalkozni az első években, és ahhoz mekkora terület kell. (kert, állatok stb.) Nem hátrány viszont, ha van mellette terület amit később még lehetőségünk lesz megvenni.
4. Meg kell nézzük azt is hogy milyen melléképületek, ólak vannak a területen, csak hogy tervezni tudjunk, vagy hogy lássuk mi az amivel neki tudunk kezdeni a dolognak majd. Pl. ha van egy olyan ól amiben 10-20 tyúk elfér, tudhatjuk hogy ezzel el tudunk indulni majd.
5. És végül; A ház állapota! Na erre nem térek ki mert bevallom, annyira nem értek hozzá. Érdemes szakember véleményét kikérni, (na persze ha már minden stimmelne, és csak ez az egy kérdés maradt nyitva) és ha van ismerős aki valamit konyít a dologhoz, jöjjön velünk mikor megnézzük majd a kiszemelt házat. Nem az a kérdés hogy kell-e majd rajta csinálni valamit (tuti) hanem hogy mit és mennyit, mert ha olyan a ház hogy dózerold le és építs újat az nyilván nagy költség. Persze ha pár százezerért vágják hozzánk a tanyát, és nem jelent gondot egy építkezés, akkor semmi gond, de ezeket is magunknak kell eldönteni, és érdemes utánanézni hogy pl adnak-e építési engedélyt az adott környéken, mert előfordul hogy évek óta nem adnak már.
Remélem tudtam segíteni, ha kérdés van szívesen válaszolok.
Szép Napot a Kedves Olvasónak! :)
2016 március. Hát itt vagyunk! A házon lesz mit csinálni bőven, de lakható, és nem kicsi, így elférünk bővítés nélkül is. Kert ásva nem volt és nagyon tarackos a terület, de nekivágunk az ásásnak. Kézzel igen, és szemecskézve a tarackgyökerek között :D Ha nem is nagy terület lesz, de valami lesz, elhatároztuk. A föld viszont jó, és sok a giliszta is. :)
Három tojó, és egy gácsér néma kacsával és két mularddal érkeztünk, amiket 2 héttel a költözés előtt vettem, tudva hogy nemsokára jó helyük lesz. A mulardokat levágni, hiszen meddők. A mulard kacsa a pézsmaréce (néma kacsa) és a házi kacsa keresztezéséből születik, de tovább szaporodni nem tud.
Sikerült megegyeznek az exférjemmel, és megkaptam 3 kecskét a közös kecskéinkből. Csodaszép látvány volt ez számomra, bár a gondok is jöttek vele, hiszen a kerítés minden volt csak kecskebiztos nem, és az udvaron belül maradva is sok kárt okoztak. Első körben kikötöttük őket, de ez nem volt legjobb megoldás, tudtuk hogy eljött az ideje venni egy villanypásztort. Pénzünk persze nem volt rá, de elhatározás hogy a jövő hónapban beáldozunk egyre; az igen. Utána is néztünk a hónap hátralévő részében hogy hol milyet és hogyan érdemes. Meg is terveztük hogy milyen szigeteléssel, milyen kapuval, honnan hová stb.
Közben a fiúk (a két nagyobb fiú gyermekem) jártak iskolába a régi suliba. Úgy döntöttünk bár nem lesz könnyű áthordani őket a szomszéd településre, de megvárjuk a következő tanévet a váltással. A lányok (a két kisebbik gyermekem) viszont már ide járnak oviba, mert eleve gondok voltak a régi ovival, és úgysem akkora gond egy oviváltás. Sulinál már nehezebb ügylet.
14-én este legidősebb kecském Virág, megellett 2 gidát. Sajnos a második nem tudott lábra állni, és jéghideg volt. El is pusztult. Az első viszont egy egészséges kis bak. :)
Másnap reggel egy jó esős hideg napon, Virág lánya, Bella is megellett (igen tényleg úgy hívják mint engem :'D ) Két egészséges lánya lett.
Most megértem ha azzal vádoltok hogy így könnyű elkezdeni, valahol jogos. Ellenben nagyon sok gondot okozott hogy váratlanul ért, normális ól sem volt a tanyán, nem tudtuk hogy vemhesek a kecskék, stb. Örültünk persze, nem is kicsit, de voltak aggodalmak is rendesen. Mindent összevetve viszont, elég jó hónapot zártunk. :)
