Indulás Nyaralni! 2. nap


Sziasztok!
Folytassuk amit elkezdtünk:
Másnap reggel lementünk a partra, megnézni hol lehetne inni egy jó kávét. Útközben betértünk egy pékségbe reggelit venni. Az első tapasztalatunk, hogy sehol, mert semmi nem nyit ki 10 előtt :D Na de aztán mégis találtunk egy helyet, nem is akármilyet; Nem csak hogy normális tejjel kaphattunk kávét, de a hely reggelizésre, és ebédelésre is megfelelőnek tűnt, így elhatároztuk hogy ebédelni ide fogunk visszajönni. Ez a hely volt a Torony Bisztró Gofrizó, továbbiakban a kedvenc helyünk.
A reggeli kávézás után, lementünk a szabad strandra. Jó tapasztalataink voltak; Rendben tartott hely, van ingyenes wc is ami szintén rendben van tartva, és van lehetőség csomag/érték megőrzésre zárható szekrény formájában, szerintem korrekt áron.
Megettük a reggelire vett péksütiket, de nagyot csalódtunk :(
A vízben gyűjtöttünk kagylókat emlékbe :3
Miután kistrandoltuk magunkat, visszamentünk a kedvenc helyünkre ebédelni. Itt ejtenék pár szót a helyről, mert nagyon megszerettük. Szeretem mert gyerekbarát, van etetőszék, és nagyon megtetszett a tábla a krétákkal ami a hátam mögött látszik is a képen. Szuper ötlet szerintem :)
 A kiszolgálás gyors, és a dolgozók segítőkészek, apróbb külön kéréseknek eleget tesznek. Az étel finom, és kiadós adag, és mindez meglepően alacsony áron. Az árakon nem látszik hogy Balatonon, vagy hogy partközelben van a hely.
Visszafelé a fesztiválra megnéztük ezt a helyet is, mert Párom már amúgyis rég meg akarta nekem mutatni ^^
Visszatérve a fesztiválhoz, átvettük a második napi karszalagot is.
 A fesztiválon megnéztük a Moby Dick-et, és azt kell mondjam hogy le a kalappal előttük. Minden tiszteletem az övék, mert tűző napon, hőségriadóban, vihar előtti legnagyobb melegben (tudjátok az a tipikus időváltozás előtti megáll a forró levegő és majd megfulladsz tőle...) nem elég hogy minden erejüket bele adva végigcsinálták a koncertet, utána még dedikáltak és fotózkodtak is a rajongókkal. :)
 A nap fénypontja ismét az esti koncert volt, az Apocalyptica. Íme néhány kép a koncertről:





Köszönöm a figyelmet.
Szép Napot a Kedves Olvasónak! ^^

Indulás Nyaralni!


Sziasztok!
Bár egy tanyasinak elég nehéz, néha lehetetlen nyaralni menni, de néha kell egy kis pihi. Nekünk meg most pláne itt volt az ideje, mert mikor Párommal megtudtuk hogy a nagy közös kedvenc zenekarunk ellátogat Magyarországra, akkor eleve elhatároztuk hogy el megyünk ha lehet (ez úgy fél éve volt) ráadásul az esküvőnket is terveztük. Bár a koncert előbb volt mint az esküvőnk (lesz majd), de úgy döntöttünk hogy elmegyünk ElőNászútra, és megnézzük együtt az Eluveitie-t élőben, remélve hogy felcsendül a közös számunk, ami ráadásul nálam a Páromnak van beállítva csengőhangnak már régóta.
Nem volt egyszerű összeszervezni, hogy a gyerekek is nyaraljanak valahol, és az állatok is túléljék, de megoldottuk. Ezer hála és köszönet a szomszédunknak hogy gondoskodott az állatokról, amíg mi távol voltunk.
Mikor elérkezett a nagy nap, felszálltunk a vonatra, és mivel nálunk nincs jegypénztár, így a kalauznál kellett jegyet vennünk. RockPartra igyekezvén vehettünk 50%-os jegyet, hiszen meg lett hirdetve a fesztivál honlapján. Hát a mi kalauzunk segítőkész volt, és kiadta a jegyet, bár először nem tudta, hogy mit is kell neki beütni a gépbe, hogy az úgy jó legyen. Nem túl rövid telefonálgatás után, megtudta hogy bár létezik a kedvezmény, de a vezérigazgató még nem írta alá, és utólag a fesztiválon meg is tudtuk hogy sokan panaszkodtak hogy nem kaptak kedvezményes jegyet, hiába mondták hogy ezt olvasták a neten... Mi szerencsére kaptunk. Köszönjük kalauzbácsi ^^
Mi az első éjszakánkat, a fesztivál "első" napja előtti éjszakát, Balatonalmádiban töltöttük, a Párom apjáéknál. Másnap délelőtt onnan indultunk, de még mielőtt útnak indulhattunk volna, meg kellett várjunk egy nagyon jól időzített postai csomagot; a "Nászajándékomat" az én Szerelmemtől! Egy 20 soros Shelly's Rangers baki, amilyenre vágytam. Mikor megismerkedtünk olyanom volt, csak sajnos pénzügyi okokból kifolyólag meg kellett válnom tőle... Magyarországon már nem lehet kapni boltban, (a forgalmazó úgy fogalmazott hogy annyira nem vette őket senki, hogy végül kénytelenek voltak levágatni 14 sorosra az összeset) de sikerült a méretemben venni egy alig használtat :)
Miután kibontottam, és felvettem ezt a csodálatos ajándékot, végre indulásra kész voltunk. Nem is akárhogyan; biciklivel indultunk neki a nagy útnak.
Balatonalmádi 0 km:
Az első megállónk 15,5 km-nél Balatonfüreden volt, a Tagore sétányon.

26,4 km után, tűző napon a Tihanyi kompon még tudtunk mosolyogni :D
41 km-rel később megérkeztünk a célhoz. ^^
 No de mielőtt nagyon előre szaladnék, néhány szót szeretnék szólni a Balatont körülölelő kerékpárútról, aminek mi persze csak egy szakaszán mentünk végig, így azzal nem vagyok tisztában hogy a többi része milyen. Nem csűröm-csavarom túl, de; Aki tervezte az szerintem sosem biciklizett még, ráadásul pont nyáron amikor a legnagyobb a meleg és a lomb a fákon, bokrokon nem stimmel sehogy nekem az egész, hiszen ilyenkor van szezonja a bringázásnak. Ilyenkor sokan kimerészkednek akik amúgy nem szokták bringára pattanni.
Az úton ahol van árnyékot adó növényzet, ott sok helyen emiatt beláthatatlan kanyarok vannak. Ahol tűző napon kell tekerni, ott pedig nem láttam közkutakat. Néhol az út minősége sem megfelelő, de vannak nagyon jó szakaszok. Ami viszont még elkeserítőbb volt számomra, hogy a bicikliút a Balaton körül, több helyen is megszűnik bicikliútnak lenni, és ez még nem is olyan nagy baj, de én egy csomó helyen azt sem tudtam merre kell menni, és hogy hol tudunk majd visszatérni a bringaútra a következő szakaszon. Tehát kicsit nagyképűségnek tartom ezt a "bringaút a Balaton körül" elnevezést, amit a neten olvastam...
Na de térjünk vissza a RockParthoz. :)
Párom átvette a karszalagokat, és mehettünk is befelé. Hát rögtön a bejáratnál kiderült hogy a bicikliket nem vihetjük be, még a bejárat mellé sem, kint bárhol letehetjük, és hogy ellopják-e az éjszaka, az már a mi problémánk tulajdonképpen...
Mi úgy döntöttünk hogy a kemping területéhez legközelebbi villanyoszlophoz lakatoljuk 3 lakattal őket, és talán meglesznek mire felkelünk reggel (szerencsére végig hűségesek maradtak hozzánk, és nem cseréltek gazdád sértődésükben amiért ők nem jöhettek be velünk)
Ezek után végre átléphettünk a kordonon túlra, és felrakták a karszalagokat a csuklónkra.
A biztonsági őrök egy része sötét volt mint az éjszaka, és volt köztük bunkó is, de akadtak rendesek, volt aki jó szórakozást kívánt, de abban biztos voltam hogy a legtöbbjük alkalmatlan erre a feladatra, mert odáig terjed a biztonsági szolgálati kör nála, hogy f@szagyereknek képzeli magát, és ő a jampi meg az arc, de ha tényleg valakit meg kéne állítani egy fegyverrel vagy bármi, az már nem menne neki... Szerintem...
Ahogy haladtunk tovább, szintén beleütköztünk a szervezetlenség jeleibe; A kemping területének bejáratánál a biztiőr nem akart beengedni pár fiatalt mert nem volt fekete karszalagjuk (ez volt a kempingjegy) hanem csak egy RockPart bérletes karszalagjuk. Ezzel nem is lett volna gond, ha a bérlet árában nem lett volna benne alapból a 3 nap és a kemping. Erről azonban senki nem tájékoztatta szerencsétlen őrt, pedig ő pont azért lett odaállítva, hogy ellenőrizze jogosult-e bemenni aki be akar.
Kerestünk egy helyet a sátornak, aztán hamar ki is derült, hogy murvába nehéz leverni a cölöpöt, hát még ha nincs hozzá megfelelő eszközöd. (Valljuk be nekünk volt, de a legtöbb fesztiválozó semmit nem hozott magával, hiszen fegyvernek is minősíthetnek egy szerszámot, és akkor jöhet a fejvakarás) A sátrunk bejáratából csodálatos kilátásunk volt. Legalábbis számunkra tökéletes volt hogy ha kimásztunk a sátorból, az első amit megpillanthattunk, az az Eluveitie turnébusz volt :D
Kipakolás után bóklásztunk kicsit körbenéztünk, de hamar beesteledett, és el is érkeztünk a nap fénypontjához; 1 óra várakozás után, első sorból nézhettük kedvenceinket, és igen, felcsendült a végén a várva-várt szám (mondjuk 90 % volt hogy ezzel fognak zárni)
Ugyan a női ének hiánya (és emiatt néhány számot ki is hagytak/le is cseréltek a tervezettek közül) iszonyú űrt hagyott a szívemben, mégis azt kell mondjam hogy eszméletlen jó koncertet adtak nekünk. Köszönjük Eluveitie <3 ^^
Íme néhány kép a koncertről:




Ja és a végén szert tettünk egy kézzelfogható emlékre is; Íme a Setlist:
Koncert után elmentünk enni egyet a fesztivál területén, és nem elég, hogy horror áron ettem valami akármit, de majonézzel kértem, és mustárral kaptam amit kb utálok... Mindent összevetve azért elég jól sikerült ez a nap. ^^
Köszönöm a figyelmet, Szép Napot az Olvasónak! :)

A Cicafül ^^



Sziasztok!
Tudom volt egy nagy szünet, de ilyen a nyár...
Ahogy Facebook-on ígértem, írok a nyaralásról. Mielőtt belekezdenék, szánnom kell egy bejegyzést a Cicafül témájának, mert már amúgy is sokan kíváncsiak rá miért jelenik meg bizonyos képeken és miért hordom. Nos akkor hát;
Nagy mélységekben nem akarok bele menni a legelejébe, legyen elég annyi hogy régóta elég macskás vagyok. Tavaly azonban kapott a lányom egy cicafüles hajpántot. Rögtön kellett a másiknak is, és végül három is lett. Így úgymond mind a három lánynak a családban jutott egy, és néha játszottunk is hogy én vagyok a cicamama, ők meg a kiscicáim. Egyszer mikor elmentünk valahová, kitaláltuk hogy megyünk mindhárman cicaként, mókás volt és aranyos. Akkor jött az ötlet hogy milyen jól kivehető vagyok a tömegben cicafüllel a fejemen, és onnantól ha mentünk valahova a gyerekekkel, akkor felvettem hogy ha véletlenül is elkavarodna valaki, akkor könnyen megtaláljon. (Strand, bolt stb.) Azóta már ez lett "A Kirándulós Cicafül". Bárhova utazom, ez a fejemen van ha jönnek a gyerekek, ha nem. Ha bárki lát közületek Cicafülben, akkor mostmár tudhatja hogy az azért van, mert épp elutaztam otthonról. :)
Köszönöm a figyelmet, Szép Napot az Olvasónak! ^^